Zsinórban a második hajléktalan-pert zavarták le a Központi Kerületi Bíróságon. Az Utcajogász Egyesület szerint Alkotmánybírósághoz kellett volna fordulnia a bíróságnak, ez azonban nem történt meg. A döntés nem jogerős, a hajléktalan nő és védői fellebbeztek.
Egyórás volt az első per, amit egy fővárosi hajléktalan ellen indítottak, életvitelszerű utcán élés miatt. A férfi a Nyugati téri aluljáróban aludt, 16-án néhány óra alatt összeszedte a 3 figyelmeztetést, másnap megkapta a negyediket is.
A rendőrség az első napokban országosan 101 esetben figyelmeztette az utcán élőket.
Míg a fővárosban inkább látszatintézkedések zajlanak, a gödöllői rendőrök nem tétlenkedtek. 30 napos elzárást kértek a férfira, akit a bíróság végül figyelmeztetésben részesített.
Egy tollvonással oldotta meg a kormány a hajléktalanság problémáját: mától szabálysértés az utcán élni. A harmadik figyelmeztetés után a hajléktalant közmunkára vagy elzárásra ítélhetik. Sőt, a holmiját meg is semmisíthetik – a rendszer az utolsó pillanatban még embertelenebbé vált.
Szabó Máté ombudsman szerint a fiatalkorúak szabálysértési őrizetbe vételének és elzárásának törvényben biztosított lehetősége aránytalanul és szükségtelenül korlátozza a fiatalkorúak személyi szabadsághoz és személyes biztonsághoz való jogát.
A rendőrség sem fellebbezett.
A férfi a Nyugati téren aludt, nagyon gyorsan megkapta a négy figyelmeztetést.
Másfél nap alatt szedte össze a rendőri figyelmeztetéseket az a nő, akit elsőként vettek Budapesten szabálysértési őrizetbe életvitelszerű utcán élés miatt.
A hajléktalanok a rendőri jelenlét miatt nem mernek lemenni az aluljárókba, de a szállásokra sem mennek el.
